Lirama

A polka hangja szűrődik át a szomszédból
és a lábam beindul a ritmusra
Ieva anyja a lányán tartja a szemét, de
Ieva bármikor átveri, hisz tudod.
mert ki figyelne az anyai intelemre
miközben mind ide-ode táncikálunk

Ieva mosolygott, miközben a hegedű sírt
az emberek körben jó szerencsét kívántak neki
mindenki forró volt, de nem úgy tűnt, hogy zavarta
a helyes fiatalembert, a rámenős pasit
mert kit érdekel egy kis verejtékcsepp
miközben ő folyton ide-oda táncikál

Ieva anyja elzárta magát
a saját csendes kis szobájába és egy himnuszt hümmög
hagyja hősünket, hogy legyen egy szikrányi öröme
a szomszéd házban, mikor a fények elhalványulnak
mert mit számít mit mondanak az öregek
mikor mind táncikáltok ide-oda

mikor a zene leállt, megkezdődött az igazi móka
amiért tényleg megőrülnek a legények
mikor hazavitte a lányt, a tánc végeztével
a lány anyja dühösen várta, hogy feltűnjenek
de azt mondtam neki: Ieva, ne sírj
mert nemsokára ide-oda táncolunk majd

mondtam az anyjának, hogy ne zajongjon
vagy nem állok jót magamért
ha csendben vagy és a szobádban maradsz
nem fog fájni, amikor a lányod kegyeit keresem
mert ez szép szál legény, harcias fickó
mikor elfoglalt az ide-oda táncikálással

egy dolgot mondok, nem ejthetsz csapdába
nem, nem leszek a könnyű prédád
utazhatsz keletre vagy akár nyugatra, de
Ieva és én egymáséi leszünk
mert ez a szép szál legény nem szemérmes fajta
mikor belefeledkezik az ide-oda táncolásba.