Lirama

Figyelj, indul a mámor, a függöny szétszalad
A kórus glédában áll, fejükön ezüst kalap
Könnyben úszik a néző, a látvány mennyei
Cuppogva csattannak csókok ezrei

Miért van az, hogy mi mindig operettbe menekülünk
Emelünk, s bokázunk sérvig, Hannuska a mindenünk
"Te rongyos élet", így szól a dal,
Mitől tudsz édes lenni, mint a méz
Reped a bőgő, gyönyörű kép, sikítva kacag tovább a nép

A főhős okos, a neje szép
Valódi Rubens ott a kép
Piros a virág, kék az ég
Álom az egész, de szép, de szép

Figyelj, itt gonosz, a csúnya, barát a jó barát
Az igaz elnyeri méltó jutalmát
Lehet szegény vagy gazdag az édes életünk
Jövőre megint lesz operett bérletünk

Miért van az, hogy mi mindig operettbe menekülünk
Emelünk, s bokázunk sérvig, Hannuska a mindenünk
"Te rongyos élet", így szól a dal,
Mitől tudsz édes lenni, mint a méz
Reped a bőgő, gyönyörű kép, sikítva kacag tovább a nép

A főhős okos, a neje szép
Valódi Rubens ott a kép
Piros a virág, kék az ég
Álom az egész, de szép, de szép

"Te rongyos élet", így szól a dal,
Mitől tudsz édes lenni, mint a méz
Reped a bőgő, gyönyörű kép, sikítva kacag tovább a nép

Hamis a világ, hamis a kép,
Hamis a piros, hamis a szép
Ettől lesz vidám életünk
Hannuska dalolj, dalolj nekünk

"Te rongyos élet", így szól a dal,
Mitől tudsz édes lenni, mint a méz
Reped a bőgő, gyönyörű kép, sikítva kacag tovább a nép