Hajdanán-danában, szél, róna honában,
élt egy vitéz, neve Szépmező Szárnya.
Bölcs Puszta véréből, Arany Ős szívéből
tűz lelke hozta az Alsó Világra.
Véle élt családja, két testvérfi bátyja,
Széptüzek Lángja, és Jószél Fuvása
Két szépséges nénje, Nap urunk asszonya,
Délibáb, s Tengerbe Pillantó hona.
Dús fűnek növését, pataknak zenéjét,
rónaság békéjét egyvalaki bánta.
Kalamóna neve, baj sötét szelleme,
cselszövő Ármányak hű szolgája.
Szépmező Szárnya, s két testvérbátyja
küzdtek, mint bírtak az ártó ellen
de fegyver nem fogja, varázs nem bírja
sötétbe fordult az Aranyos Szeglet
Tűzkovács, látva ezt, fényt, tüzet, és vasat vett
nagy munkában bűvös kardot kovácsolt,
lángnak lett fegyvere, fény tiszta éneke,
gonoszságot üldöző, rútnak megártó.
Szépmező Szárnyának, róna gazdájának,
szép Aranyos Szeglet jó urának
juttatta kezére, Ármányt hogy elűzze
békében élhessen népe pusztának.
Szép Aranyos Szeglet azontúl virágzik,
erdeiben napsugaras dal hangzik,
Szépmező Szárnya, s Hajnal gyermeki
örökkön-örökké e földet védik.
|
|
